Spárga vetése

Spárga vetése

A spárga vetése a tavaszi fagyok elmúlásával történhet. Házi kertekben a vetése megfelelő körülmények között nem bonyolult folyamat. Bár a csírázási ideje sokáig tart, de mivel hidegtűrő így kora tavasszal lehet kezdeni a vetését.

Érdemes a vetőmagokat hiteles forrásból vásárolni, lehetőleg olyan helyről, ahol a felmerülő kérdéseinkre is válaszolni tudnak. Ha családi felhasználásra termesztjük, akkor 10 tő – vagy 2 zacskó spárga mag – bőven elegendő.

Hogyan történjen a spárga vetése, ültetése

A spárga leginkább a homokos, meszes talajban fejlődik jól. A kötött, agyagos talajt nem viseli el. De honnan tudjuk, hogy milyen a kertünk talaja?

A talaj kötöttségét, szerkezetét könnyen meg lehet állapítani az alábbiak alapján:

  • A vizes homoktalajból gyúrt földdarab állandóan szétesik a kezünk között.
  • A közepesen kötött vályogtalajból gyúrt giliszta nem esik szét, de nem is nagyon hajlítható.
  • A kötött agyagos talajból gyúrt giliszta olyan hajlékony, képlékeny, hogy a fazekasok megirigyelnék, de a kertészkedők ennek nem annyira örülnek.

Talaj savassága

Az enyhén meszes talajokat kedveli.

A növények többsége a semleges kémhatású talajokat kedveli. Ám vannak kifejezetten savanyú talajt kedvelő növények. Ilyenek például a rododendronok, erika, szelídgesztenye. Illetve vannak meszes talajt kedvelők, mint például a barackfélék, bab, kömény, sziklakerti növények.

Hogyan tudjuk meg, hogy a mi kertünkben lévő talaj meszes-e?

Ha a talajra háztartási sósavat csepegtetünk, és az erősen pezsegni kezd, akkor sok meszet tartalmaz. Ha nem, akkor valószínűleg inkább savanyú. Az ország nyugati határszélén, vulkáni hegyeink erdőtalajain és a réti talajokon kimért telkeken jellemzően savanyú, míg a mészkőhegyek és dombvidéki kertek talaja általában semleges vagy meszes.

Indikátor papír segítségével pontosan megállapítható a talaj kémhatása. Ehhez egy pohárba egyharmad részig földet kell tenni, majd fel kell tölteni vízzel és el kell kevergetni. A teljes ülepedés és letisztulás után, bele kell mártani az indikátor papírt. Ha a:

  • a pH: 6-7 -> akkor a talaj semleges, vagyis nagyon jó
  • a pH: 5 -> enyhén savanyú
  • a pH: 8 -> enyhén lúgos, vagyis meszes

Ha pH 4 alatti vagy pH 9 fölötti, akkor már szélsőséges, javításra szoruló talajról beszélünk. A savanyú talajok mészporral könnyedén javíthatók. Indikátorpapír vegyszerboltokban és iskolai szemléltetőeszközöket forgalmazó üzletben beszerezhető.

Talaj humusztartalma

A sötétebb színű talajok több szervesanyagot tartalmaznak, mint a világos színűek. Minél sötétebb a kertünk talaja, annál jobb. Becsüljük meg a talaj felső rétegét, mert az a legértékesebb. A talaj humusztartalma könnyedén javítható istállótrágyával vagy komposzttal egyaránt. Mindkettőből sok kell, négyzetméterenként legalább 10 kg.

Növelik a talaj szervesanyag és humusztartalmát az ott termő növények és gyomok beásott maradványai is: gyökér, levél, szár. (Ilyenkor azonban érdemes arra figyelni, hogy beteg növényi részeket ne ássunk bele a talajba, mert akkor tovább terjedhet a betegség. A beteg részeket ajánlott azonnal megsemmisíteni.) A spárga betegségei is könnyedén terjedhetnek a nem megfelelően kezelt beteg növényi részektől.

A spárga a közepesen tápanyagdús talajokat kedveli. Ezért érdemes ősszel előkészíteni a földjét.

Spárga vetése lépésről – lépésre

Jellemzően április végéig – a tavaszi fagyok elmúltával – kezdődhet meg a vetése.

  1. Érdemes a magokat először 5 cm-es cserépbe kettesével elültetni, védett helyre téve.
  2. Majd, ha a hajtások a 3-4 ujjnyi vastagságot elérték, akkor át kell ültetni 10-15 cm-es cserépbe.
  3. Laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű talajba tegyük.
  4. Csak a következő évben májusában tegyük ki szabad földbe úgy, hogy a gyöktörzs a rügyes oldalával felfelé legyen.
  5. Nagyjából 10-15 cm mélyen legyen a föld alatt és egymástól 35-40 cm távolságra tegyük.
  6. Majd alaposan öntözzük meg a növényeket.
  7. Télen szükséges a spárga komposzttal való takarása.
  8. A 3. év márciusában kell a növények köré húzni a bakhátat, vagyis kb. 30 cm magas dombot kell köréjük emelni.
  9. A spárga sípok így a harmadik évtől szedhetők, mikor már elérik a 20-25 cm-es hosszúságot. 

A spárga gondozása

Fontos a vetését követő folyamatos öntözés. Ha rendszeresen locsoljuk a növény nem szárad ki, bőségesebben terem és kevésbé szálkásodik. 

Szükséges a rendszeres kapálása is, mely nemcsak a gyommentesítés miatt, hanem a talaj tömörödöttségét megelőzendő is nagyon fontos. Ugyanis a locsolás hatására összetömörödött talaj levegőtlenné válik.

A spárga biokertben is vethető. A betegségeivel, kártevőivel szemben érdemes társnövényekkel együtt vetni, melyek serkentik a növekedését és védenek a kártevők ellen is.

Ilyen társnövényei:

A spárga a harmadik év áprilisától egészen június elejéig szedhető. A spárga szezonja ez a tavaszi időszak. A 15-20 cm hosszúságú spárga sípokat érdemes már leszedni a növényről. Mindig a tövénél kell levágni vagy kitörni. A leszedett sípokat nedves vászonnal bélelt kosárba érdemes szedni, hogy ne fonnyadjon össze és ne színeződjön el.

Spárga tárolása

A spárga hamar megromlik, így leszedés után ajánlott hamar elkészíteni, fogyasztani. Vagy amennyiben erre nincs lehetőségünk érdemes blansírozni vagy fagyasztva tárolni. Hűtőben nedves törlőpapírban csomagolva 1-2 napig eltartható.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Sp%C3%A1rga_(n%C3%B6v%C3%A9nynemzets%C3%A9g)

Vissza a kategória cikkeihez